Amikor ingatlan adás-vételre kerül sor, több szempontot is figyelembe kell venni: nem csak az ingatlan ára, hanem a vele járó illetékek, adminisztratív költségek és egyéb teendők is jelentőséggel bírnak. Az ingatlanjog terén a jogalkotók különös figyelemmel kísérik a piaci változásokat, és ez az egyik legszigorúbban szabályozott jogterület.
Általános jogi hátterek
Az ingatlan adásvétellel kapcsolatos alapvető szabályokat az alábbi jogszabályi hierarchia szerint kell értelmezni:
- alaptörvény
- törvény
- kormányrendelet
- miniszteri rendelet
- majd önkormányzati rendelet.
Egy alacsonyabb szintű jogszabály nem ütközhet magasabb rendűvel, és ezek a szabályok egymással harmonikusan működnek egy rendszerben.
Polgári Törvénykönyv
A 2013-as Polgári Törvénykönyv az ingatlanjog alappillére. Legyen szó adásvételről, bérleti jogviszonyról vagy öröklésről, az alapvető elveket és szabályokat itt találjuk meg. Az ingatlannal kapcsolatos minden jogi kérdésben ez az elsődleges forrás.
- Lakástörvény
A 1993-ban elfogadott lakástörvény a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó alapelveket határozza meg. A törvény előírja például a bérleti szerződések írásba foglalásának kötelezettségét és a felek jogait és kötelezettségeit.
- Illetéktörvény
Az 1990-es illetéktörvény főként az ingatlanvásárlás során keletkező illetékfizetési kötelezettséget szabályozza. A vételárat illeték terheli, melynek mértékét és határidejét a NAV állapítja meg.
- Szomszédjogi törvény
A 2013-as szomszédjogi törvény az ingatlanhasználatot érintő konfliktusokat kezeli, a jószomszédi viszony elősegítése érdekében.
- Társasházak és lakásszövetkezetek jogi szabályozása
Ha egy ingatlanon több tulajdonos osztozik, az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonostársak tulajdoni hányada kerül feltüntetésre. Ebben az esetben társasház vagy lakásszövetkezet létrehozása lehet a megoldás.
- Társasházi törvény
A 2003-as társasházi törvény alapján az épületben lévő lakások önálló tulajdonba kerülnek, miközben az épület egyes részei közös tulajdonban maradnak.
- Lakásszövetkezeti törvény
A 2004-es lakásszövetkezeti törvény szerint a lakásszövetkezet egy önálló jogi személy, ami az épület és a telek közös tulajdonában áll. A lényegi különbség a társasházhoz képest az,hogy az egyes lakásokat a szövetkezet tagjai használják, de nem tulajdonolják azokat.
Lakástámogatási szabályozások
Az állami lakástámogatások hosszú múltra tekintenek vissza, különösen a fiatalok és nagycsaládosok esetében. Az elmúlt évtizedben több kormányrendelet is létrejött, például a devizahitelesek megsegítése vagy a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK). Ezek az állami hozzájárulások különböző formákban érhetők el, beleértve a nem visszatérítendő támogatásokat, adó-visszatérítéseket és kamattámogatásokat. Az alábbi jogszabályok szolgálnak iránymutatásként az érintett területeken:
- Ingatlan-nyilvántartási előírások
Az ingatlan-nyilvántartás alapvetően szabályozza az ingatlanjogokat és tulajdonviszonyokat. Több különböző jogszabály irányadó a téma körül, melyek között a legfontosabbak a Ptk., a 1997. évi CXLI. törvény, valamint a hozzá kapcsolódó 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet.
- Ingatlanérték meghatározása
Erre számos módszer létezik, azonban legalább két értékelési szempontot kell alkalmazni az érték meghatározásakor. Ezek közé tartozik a piaci, hozam-, költség- és statisztikai alapú értékelés. A hitelbiztosítéki értéket általában az ingatlan forgalmi értékének 70-90%-ában határozzák meg.
Összefoglaló
Ahogyan azt bemutattuk, számtalan jogszabály foglalkozik az ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekkel, mégis csak a leggyakoribbakat emeltük ki. Mindig érdemes szakértői segítséget kérni, amikor ingatlannal kapcsolatos jogi ügyekkel találkozunk, hogy elkerüljük a lehetséges buktatókat és veszteségeket. Cégünk szakértői készen állnak, hogy segítsenek Önnek bármilyen ingatlanügyben.
Ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot!
